A közép-európai országok közül Magyarország is a legutóbbi években mutatott ki egy sajátos, de meglehetősen vitatható gazdasági modellt, amelyet a munkavállalási szférában a „mutass többet” elméletként foghatunk fel. Ez nem egy egyszerű, előre megtervezett stratégia, hanem egy gyakorlati megközelítés, amely a munkanélküliség csökkentésére és a munkaerőpiaci dinamika megváltoztatására törekedik. A konkrét példákból kifolyólag az elmélet szerint a munkanélküliség nem csak egy statisztikai figyelemre méltó szám, hanem egy gazdasági és társadalmi folyamat, amelynek megválaszolása lehetővé teszi a munkavállalás növekedését és a gazdaság teljesítményének javulását.

A „mutass többet” elméletet először a magyar gazdaságpolitikai szférában kezdték el alkalmazni, de az utóbbi években egyre inkább a közeli országok, mint például a Csehország, a Szlovákia vagy a Lengyelország is figyelmeztették a hasonló megközelítésre. Ez a megközelítés nem egy hagyományos munkanélküliségcsökkentő politikát jelent, hanem inkább egy „aktív” megközelítést, amely a munkaerőpiacon a vállalkozások és a munkanélküli személyek közötti kapcsolatot erősíti meg. Az elmélet szerint a munkanélküli személyeknek nem kell egyértelműen „keresni” munkát, hanem inkább a vállalkozásokkal együttműködve, a munkavállalás lehetőségeit kiterjeszteni kell.

Ezt a megközelítést a magyarországi gazdaságban a 2010-es években kezdték el kísérletezni, amikor a kormány megkezdte a „Munkavállalásért” programot. Ennek a kezdeményezésnek a célja az volt, hogy a munkanélküli személyeknek megteremtse a lehetőséget arra, hogy aktívan részt vegyenek a munkaerőpiacon. Ennek érdekében a kormány számos intézkedést hozott, például a munkanélküli személyeknek a munkaerőszolgálatokon keresztül az egyéni munkanaplók létrehozását, valamint a vállalkozásokkal való együttműködés lehetőségét. Az elmélet szerint ez a megközelítés nemcsak a munkanélküliség csökkentésére, hanem a munkavállalás növekedésére is hatással lehet.

A „mutass többet” elméletben szerepelnek konkrét példák, amelyek mutatják, hogyan működhet ez a megközelítés a gyakorlatban. Például a magyarországi „Munkavállalásért” program során számos vállalkozás is részt vett a program keretében, amelyeknek a munkanélküli személyekkel való együttműködésük során új munkakörületek és munkakötelezettségek keletkeztek. Egy másik példa a csehországi „Akademický park” projekt, amely a munkanélküli személyeknek lehetőséget adott arra, hogy aktívan részt vegyenek a tudományos és technológiai fejlesztésben. Ezek a példák mutatják, hogy a „mutass többet” elmélet nem egy egyszerű, előre megtervezett stratégia, hanem egy folyamat, amely folyamatosan fejlődik és változik.

Az elméletnek hatása az európai munkaerőpiacon még nem teljes mértékben mérhető, de számos országban már kezdtek el alkalmazni hasonló megközelítést. Egy 2022-es tanulmány szerint a közép-európai országok közül Magyarország és Lengyelország volt az, amelyik a legjobban sikerült a „mutass többet” elméletet alkalmazni. Ez a megközelítésnek a munkanélküliség csökkentésére és a munkavállalás növekedésére való hatása még továbbkutatásnak szánt, de már most is látható, hogy a gazdaságpolitikai szféraben új irányokat nyitott.

• A magyar „Munkavállalásért” program 2018 óta működik, és a munkanélküliség csökkentése céljával több mint 100 000 munkavállalóval foglalkozik.
• 2023-ban a csehországi munkanélküliség aránya 3,5%-ra csökkent, ami a korábbi 5,2%-ról számított, és a „mutass többet” elmélet alkalmazásával kapcsolatosan jelentett.
• Az európai Unióban a „mutass többet” elmélethez hasonló aktív munkanélküliségcsökkentő stratégia alkalmazása a munkanélküliség csökkentésében 10-15%-os javulást eredményezett.
• Magyarországon a „mutass többet” elmélet alkalmazásával a munkanélküliség aránya 2022-ben 3,4%-ra csökkent, ami a 2020-as szinthez képest 1,5%-os javulást jelent.
• A „mutass többet” elmélet egyik keretében a munkanélküli személyeknek lehetőséget nyújt a vállalkozásokkal való együttműködésre, amely a munkanélküliség csökkentésének és a munkavállalás növekedésének egyik eszköze.

Meg kell említeni, hogy a „mutass többet” elméletnek nemcsak a gazdaságpolitikai szférában, de a munkaerőpiaci dinamika alakításában is jelentős szerepe lehet. A munkanélküli személyeknek a vállalkozásokkal való aktív kapcsolattartásának előnyei nem csak a munkanélküliség csökkentésében, hanem a munkavállalás növekedésében is mutatkoznak meg. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a munkanélküli személyek és a vállalkozások együttműködve új munkakörületek és munkakötelezettségek keletkezzenek, amelyek a gazdaság teljesítményét javítják. A „mutass többet” elméletnek még számos kérdése van, de már most is látható, hogy új irányokat nyitott a közép-európai gazdaságpolitikai szférában.

A „mutass többet” elméletnek egyik legfontosabb eleme az, hogy a munkanélküli személyeknek nem kell egyértelműen „keresni” munkát, hanem inkább a vállalkozásokkal együttműködve, a munkavállalás lehetőségeit kiterjeszteni kell. Ez a megközelítés nemcsak a munkanélküliség csökkentésére, hanem a munkavállalás növekedésére is hatással lehet, és új lehetőségeket nyit a munkaerőpiacon. A konkrét példákból kifolyólag az elmélet szerint a munkanélküli személyeknek aktív szerepet kell játszaniuk a gazdaság fejlődésében, és a vállalkozásoknak is feladata, hogy a munkanélküli személyekkel együttműködve új munkakörületeket és munkakötelezettségeket létrehozzanak.